Több millió brit háztartás már most is eladósodott az energiaszámlák miatt, a teljes tartozás 1,3 milliárd fontra emelkedett már az előtt, hogy az ársapka módosításával ősszel a fizetendő összeg több mint 80 százalékkal nőni fog. (Egy font 474 forint.) A Sky News internetes oldala az Uswitch elemzését ismertette, amely szerint
a teljes adósságszámla már most háromszorosa az egy évvel ezelőttinek, és valószínűnek tűnik, hogy a tél folyamán tovább fog nőni.
A vállalat felmérése szerint hatmillió háztartás tartozik átlagosan 206 fonttal az energiaszolgáltatójának az Egyesült Királyságban. Áprilisban ugyanez az az összeg még 188 font volt. A szabályozó hatóság, az Ofgem új előrejelzése október elejétől várhatóan évi 3582 fontra emeli az energiaszámlák árplafonját egy átlagos brit háztartás számára. A Cornwall Insight elemzői további növekedést jósolnak, jövő januárban 4266 fontra, majd április elején 4427 fontra. Robert Buckley, a Cornwall Insight munkatársa a Sky Newsnak azt mondta, hogy most „a politikusokon a sor, hogy felelősséget vállaljanak”, és eldöntsék, hogyan kezeljék a válságot. Összehasonlításképpen az átlagbér az Egyesült Királyságban évi 25971 font, a parlament alsóházának jelentése szerint az országban 2020–2021-ben hat emberből egy élt relatív szegénységben, ami akkor 10,5 millió embert, köztük 2,9 millió gyereket jelentett, de a helyzet azóta jelentősen romlott. Az energiaszegénység felszámolásáért kampányoló End Fuel Poverty Coalition már a legutóbbi áremelkedés-előrejelzés nyilvánosságra hozása előtt figyelmeztetett, hogy
a brit háztartások 28,4 százaléka, 9,2 millió család süllyed energiaszegénységbe október elejétől, és 32,6 százaléka, vagyis 10,5 millió család január elejétől.
Az energiaszegénység azt jelenti, hogy nem képesek elfogadható hőmérsékletűre fűteni vagy hűteni az otthonukat – az utóbbi az idei rekordszámba menő meleghullámokkal szintén egészségügyi kockázatnak számít.
Az nem csupán a lakosságot érinti. Az országban áramkimaradások várhatók a télen a kormányzati válságtervek szerint, amelyek azzal számolnak, hogy ha az üzemanyaghiánnyal egyidejűleg az idő is hideg lesz, akkor januárban négy napon keresztül sürgősségi intézkedéseket kell életbe léptetni a gázfogyasztás csökkentésére.
Ennek keretében leállítanák a gáztüzelésű erőműveket,
bár a kormány szerint nem valószínű ilyen kivételes helyzet, mert
„rendkívül biztonságos és diverzifikált az Egyesült Királyság gáz- és villamosenergia-rendszere”.
Azt azonban nem tagadták a Bloomberg érdeklődésére, hogy valóban modellezik a különböző lehetséges forgatókönyveket. Az áramkimaradások lehetőségét elismerte James Cleverly oktatási miniszter is, aki arról is beszámolt a Sky Newsnak, hogy Nadhim Zahawi pénzügyi és Kwasi Kwateng üzleti, energiaügyi és iparstratégiai ügyekért felelős miniszter
berendelte az energiaipari vállalatok vezetőit, hogy elszámoltassák őket, megvitassák velük, mit fognak kezdeni „a váratlan, nem tervezett, példátlan nyereségekkel, amelyekre az energiaárak hirtelen megugrása miatt tettek szert”.
Az energiaárak emelkedése nem az egyetlen probléma, az Egyesült Királyságot egyre súlyosbodó megélhetési válság sújtja. Az júniusban elérte a 9,4 százalékot, ez negyvenéves csúcs, és a legmagasabb a legfejlettebb ipari országok (G7) között, ráadásul a Bank of England (BoE) legfrissebb előrejelzése szerint októberben 13,3 százalékon tetőzhet. Az élelmiszerek ára tavaly júniushoz képest 9,8 százalékkal, májushoz képest pedig 1,2 százalékkal emelkedett. A Financial Times beszámolója szerint a statisztikai hivatal által vizsgált 277 kategóriának mindössze 6 százalékában csökkentek az árak a júniust megelőző egy évben, és csak 29 százalékuknál nem érte el az éves növekedés a 4 százalékot, pedig az is a BoE inflációs céljának a duplája. A lakásbérleti díjak a Zoopla ingatlanoldal szerint tavaly óta 11 százalékkal emelkedtek.
Boris Johnson távozóban lévő kormányfőnek nincsen rövid távú terve a megélhetési válság elleni fellépésre, a szóvivője szerint az utódjának kell majd ezeket a döntéseket meghoznia az ősz elején.
Ez további nyomást jelent a konzervatív párt két elnök-, egyben kormányfőjelöltjére, Liz Trussra és Rishi Sunakra.
Az egyelőre toronymagasan esélyes Truss az adócsökkentést részesíti előnyben a további segélyezés helyett, Sunak viszont megválasztása esetére azonnal segítséget ígér a rászorulóknak.
