Miközben a harctéren megmerevedtek a frontvonalak, az információs hadviselés terén is igyekeznek fogást találni egymáson az Ukrajnában háborúzó felek, így került ismét az érdeklődés középpontjába Európa legnagyobb atomerőműve Zaporizzsja tartományban. Csütörtökön Oroszország kijelentette, hogy az Ukrajnába utazó ENSZ-főtitkár, António Guterres látogatására időzítve Kijev provokációra készül, míg az ukránok szerint az orosz csapatok pajzsként használják a létesítményt. Az erőmű turbinacsarnokában tartózkodó, az ukrajnai inváziót jelképező Z betűvel ellátott orosz katonai járművekről készült videó csütörtökön kezdett el terjedni a közösségi médiában.
Oroszország csütörtökön meglebegtette az erőmű esetleges leállítását is,
ami az ukrán fél szerint annak az előkészülete, hogy azt leválasszák az ország hálózatáról, hogy a továbbiakban az orosz hálózatra kötve állítsa elő az elektromosságot. Az ukrán Energoatom arra is felhívta a figyelmet, hogy egy atomerőmű leállítása korántsem egyszerű folyamat, különösen, ha azt az elektromos hálózatról is lekapcsolják, hiszen ekkor a fűtőelemek túlmelegedhetnek, ami katasztrofális következményekkel járhat. Kijev szerint erre a létesítmény körül létrehozott demilitarizált övezet lehetne a megoldás, amit Guterres is támogat, azonban Oroszország szerint elfogadhatatlan a javaslat.
A kevesebb mint 500 kilométerre található Csernobil és az ott bekövetkezett tragédia árnyékában persze érthető, hogy sokan aggódnak, amikor a létesítmény ágyúzásáról szólnak a hírek, ám ha
az oroszok beváltják fenyegetésüket, és tényleg lekapcsolják az erőművet, annak is lehetnek negatív hatásai, még akkor is, ha ezt sikerül problémamentesen abszolválni.
Ha nem üzemel a létesítmény, akkor persze a csernobili atomkatasztrófa megismétlődésének esélye csökken, ugyanakkor ez egy újabb lépés lehet Putyin Európa ellenében vívott sakkjátszmájában. Az áramtermelés terén ugyanis az atomenergiára támaszkodó ukrán elektromos hálózatot június végén kapcsolták össze az európaival, hogy ezzel is segítsék a kontinens áramellátását. Ekkoriban mondta Biczók András, a Mavir Zrt. elnök-vezérigazgatója, hogy ha bármi zavar támad az ukrán hálózaton, azt Magyarország érzi meg elsőként, ráadásul a legerősebben.
Tekintve, hogy a zaporizzsjai erőmű az ukrán termelés ötödét teszi ki, leállítása szinte biztos, hogy áramszüneteket és energiahiányt okozna Ukrajnában, de nyomást helyezne az ukrán áramot importáló országok hálózatára is. Csütörtökön Kijev szerint már arra kérték az oroszok az erőmű dolgozóit, hogy pénteken ne is menjenek be a munkahelyükre. Pénteken Zaporizzsja kormányzója robbanásokról számolt be, de azt állította, hogy áldozatok nincsenek.
A létesítményt az oroszok még a háború elején foglalták el – még kijárási tilalom is érvényben volt Zaporizzsjában –, de amikor még ukrán kézen volt, már elkezdtek felröppenni azok a hírek, amelyek arról szóltak, hogy lövik a létesítményt. Most, hogy a harcok fő frontvonala ismét az ország déli részére tolódott, mind a két fél azzal vádolja a másikat, hogy provokációt vagy hamis zászlós támadást tervez a reaktorok ellen. Csernobil emléke is gyakran elhangzik az erről szóló állásfoglalásokban, sőt az atomkatasztrófáról elhíresült területen is zajlottak harcok, ám az ottani erőmű már nem termel áramot.
