A fenntarthatóság, a kiberbiztonság, az adatelemzés és az üzletfejlesztéssel kapcsolatos pozíciók a legnépszerűbbek Európában a LinkedIn Economic Graph kutatói szerint, akik a közösségi portál által az utóbbi négy évben meghirdetett több millió álláshirdetést vizsgálták.
„Ezek az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági bizonytalanság ellenére a megfelelő készségekkel rendelkező jelöltekre igenis nagy a kereslet. A munkáltatók Európa-szerte olyan szakembereket keresnek, akik a vállalkozások előtt álló mai problémák kezelésében profik” – mondta Josh Graff, a LinkedIn ügyvezető igazgatója.
Ezek a problémák 2023-ban főként a környezetvédelem és az adatbiztonság köré csoportosulnak, illetve – mint mindig – az értékesítéssel foglalkozó szakemberek iránt nagy a kereslet, mivel a vállalkozások a kihívásokkal teli makrogazdasági körülmények között is növekedést szeretnének elérni.
Mivel a vállalatokra – a partnereik felől is – egyre nagyobb nyomás nehezedik azzal kapcsolatban, hogy csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat, nem meglepő, hogy az egyik legkeresettebb állás a fenntarthatósági menedzser, aki azt vizsgálja, hogy egy cég tevékenységének milyen pozitív és negatív hatása lehet a környezetre, illetve a negatívat miként tudja mérsékelni, a pozitívot pedig erősíteni. „Ez a jövő, egy piaci lehetőség, és az, aki csak három-négy évvel később lép erre az útra, a lemaradók közé fog tartozni – mondta el korábban a Figyelőnek Tomaj Zsófia fenntarthatósági szakértő. – A közös munka során vizsgáljuk a beszállítókat, a belső működési folyamatokat, a HR-tevékenységet, az energiahatékonyságot, a vízfelhasználást, a hulladékkezelést, a logisztikai folyamatokat… Az is előfordul, hogy csak egy projekthez kérnek tőlem segítséget, de ebből a legtöbb esetben stratégiai szintű együttműködés alakul ki, mert a fenntarthatóságot egy akcióval nem lehet kipipálni. Egy cég közép- és hosszú távú életképességét segítheti ez a megközelítés, legyen ez egy ügyvédi iroda, drogéria- vagy barkácsbolthálózat. Komoly változást hozhat például egy beszállítóváltás, amely mutathatja az irányt más vállalatoknak is.”
Franciaországban a top 5 állás között már szerepel az energiaközvetítő pozíciója is, ő az a szakember, aki segít a vállalatoknak az energiaszolgáltatókkal kapcsolatos döntések meghozatalában, összehasonlítva a kereskedelmi gáz- és villamosenergia-ajánlatokat.
Németországban az értékesítési és márkamenedzsmenttel kapcsolatos munkakörök állnak az élen: leginkább az értékesítés fejlesztésével foglalkozó szakembereket keresik, majd a növekedési menedzsereket és a munkáltatói márkaépítésen dolgozó szakértőket.
Az Egyesült Királyságban a leggyorsabban élre törő munkakör az ügyfélsiker-tanácsadó volt (igen, ez egy új munkakör, amelyre külön stratégiát dolgoznak ki), ezt a fenntarthatósági, majd a termékfejlesztési menedzser követi.
A munkavállalókat leginkább a megélhetési válság aggasztja a LinkedIn szakértője szerint, és az új állás keresésére főként a magasabb fizetés elérése motiválja őket. De a nagyobb rugalmasság és a karrierépítési lehetőségek is fontos tényezők az álláskeresők között.
Németországban minden jelentkezőre körülbelül egy nyitott állás jut, míg Franciaországban és az Egyesült Királyságban minden nyitott pozícióra két jelentkező.
Mi a helyzet itthon?
Ahogy nemrég a Figyelő megírta, több tízezer informatikus hiányzik a hazai munkaerőpiacról, mert a pandémia és a távmunka rohamos terjedésével újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg a tehetséges magyar fejlesztők számára külföldön is. Nem könnyű beszállni a szakértelemért folytatott küzdelembe, hiszen egy tapasztalt Java-programozó munkájáért akár havi bruttó 2 millió forintot is ki kell fizetni, egy szenior felhőmérnök (Cloud Architect) juttatásai pedig még ezt is túlszárnyalhatják, miközben saját bevallásuk szerint a fizetések mellett izgalmas feladatokat és rugalmas feltételeket keresnek és várnak el az itthon legkeresettebb szakértők.
A Stylers információtechnológiai cégcsoport munkatársai azt nézték meg, mely területeken a legnagyobb a verseny itthon a munkaerőért, melyek lesznek a közeljövő sztárszakmái, és hogyan válaszolhatnak a vállalkozások a toborzásban jelentkező kihívásokra.
A legkiemelkedőbb kompenzációra továbbra is a szoftverfejlesztők számíthatnak (bruttó 1,3 és 2 millió forint között), de a Software Architect pozícióban a bruttó 2 millió forintot is meghaladhatja a havi fizetések összege, világosan látszik tehát az óriási igény a programozók és a programtervezők iránt.
Egyre nagyobb a kereslet ugyanakkor az üzleti IT-területen jeleskedő szakemberek iránt, hiszen a Data Scientist és Data Engineer állásokat is hasonló juttatásokért töltik be, de a legtöbbet mégis a felhőmérnökök kereshetik a hazai piacon.
Látható, hogy rohamosan törnek előre olyan területek, amelyek néhány éve még nem is szerepeltek a vállalati zsargonban.
Várhatóan ez a tendencia tovább erősödik, így például egyre több cég fedezi majd fel és vezeti be a mindennapi működésbe az adatalapú szemléletet, ehhez pedig olyan szakemberek kellenek, akik egyfajta adatkommunikátorként a technológia nyelvéről az üzleti területek számára is érthetővé és hasznossá teszik a számokat. Valószínűleg új szakmák nőnek ki a digitális marketing és a felhasználói élmény területén is, ahogy a szolgáltatások egyre nagyobb szelete kerül az online térbe, és mindezeket összefogja majd a mesterséges intelligencia, amely átszövi és átalakítja a legtöbb iparágat.
