A nyugati országok által az orosz olajra kivetett ársapka hatékonyságáról ugyan megoszlik a szakma véleménye, annyi biztos, hogy Oroszország olajbevétele jelentősen csökkent, míg az ágazat más szereplői rekordprofitokat tesznek zsebre, kihasználva a kialakult helyzetet.
Fotó: Shutterstock
Orosz olajkereskedők szerint a szankciók több tízmilliárd dollárt vettek ki az orosz állam zsebéből, és csúsztattak át a szállítmányozó- és finomítócégek kasszájába.
Az ársapka és a nyugati szankciók 40 százalékos olajbevétel-kiesést okoztak az orosz államnak januárban.
Az a szankciókkal többek közt leállítja az orosz olajtermékek behozatalát, illetve a vizein áthaladó orosz olajtermékek hordónkénti árát 60 dollárban maximálja azzal a céllal, hogy csökkentse az orosz harci gépezet bevételeit.
A kényszerből nyomott áron kereskedő orosz állam bevételei ugyan hatalmasat estek, viszont a forgalma nem csökkent számottevően: az ugyanis nem szűnt meg, csak átalakult. Putyin országa felpörgette az Indiával és Kínával való kereskedelmét, de ezért jelentős árat kénytelen fizetni: hordónként 15-20 dolláros kedvezménnyel kínálja az olaját a keleti országoknak, hogy versenyre tudjon kelni a Közel-Keleti exportőrökkel.
A kénytelen árcsökkentésen túl a szállításon is bukik az állam:
a tankereket üzemeltető vállalatok hatalmas, bizonyos esetekben húszszoros áremeléssel sújtották az orosz exportőröket.
Egy telepakolt tanker elindításáért egy éve 0,5–1 millió dollárt kértek a szállítók, most vannak, akik 10,5 millió alatt nem hajlandók utaztatni az orosz olajat. Tekintve, hogy az út a költségek jelenlegi alakulása mellett legfeljebb 0,5–1 millió dollárba kerül, egyetlen úton akár 10 milliós profitot is zsebre tudnak tenni.
A szállítmányozáson túl a finomítással is vagyonokat lehet keresni: a nyomott áron olajhoz jutó India rekord mennyiséget importál a fekete aranyból, hetek óta napi 1,25 millió hordónyi olajat importál. Az árak alakulása mellett ez egyetlen hónap alatt 500 millió dolláros spórolást jelent a cechen, amennyiben 15 dolláros hordónkénti kedvezménnyel számolunk.
Kína sem jár rosszul a szankciókkal: napi 1,8 millió hordós importjával, amelyet tavaly április óta folytat, a finomítók 5,5 milliárd dollárt spóroltak meg.
A nyertesek közt találjuk Görögországot, az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát is.
Az orosz profitokat a Brent olaj világpiaci árának alacsony szintje is nyirbálja: az orosz invázió előtt mért 65–85 dolláros hordónkénti szintről márciusra az 139-ig futott fel, ma azonban ismét 83 dollár környékén jár.
A Brent alacsony ára mellett az Urals árfolyamának egy év alatti beszakadása is jelentős fájdalmat okoz az oroszoknak: 110 dolláros márciusi árának pontosan felét éri jelenleg.
A Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője szerint az alacsony világpiaci árak a szankciókkal együtt 8 milliárd dolláros bevételkiesést jelentettek az orosz állam számára. Ezek az összegek azonban az idei év során minden bizonnyal jelentősen megnövekednek: a szakember szerint idén több tízmilliárdos kiesésre kell az orosz félnek számítania.
