A nemzetközi közösség előzetes várakozásának megfelelően Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő mindenképpen megtárgyalja a 12 pontos kínai béketervet Hszi ma kezdődő és három napig tartó moszkvai látogatása alkalmával – derül ki a Reuters híreiből.
Persze már csak a diplomáciai udvariasságra tekintettel sem igen lehet más választása az orosz elnöknek, de a brit hírügynökség szerint már biztosította is erről Kína erős emberét, miközben azt is hangsúlyozta, hogy a Kreml általában is nyitott a béketárgyalásokra, a háború tárgyalásos lezárására. Emellett azonban arra is ígéretet tett, hogy részletesen megvilágítja Hszinek az orosz álláspontot.
A látogatás jelentőségét növeli, hogy a kínai elnöknek ez lesz az első külföldi útja a harmadik elnökké választását követő beiktatása óta, illetve az orosz–ukrán háború kitörése óta először látogat Oroszországba.
A két elnök 39. alkalommal tart hivatalos találkozót, ami a kínai elnök szerint baráti viszonyukra tekintettel nem meglepő.
A kínai elnök ezúttal is – már a moszkvai repülőtéren – jó szomszédnak és megbízható partnernek nevezte Oroszországot, kiemelve, hogy a kétoldalú viszony nagymértékben hozzájárul a haladáshoz az egész világon.
A nyugati vezetők ugyanakkor gyanakvóan várják a találkozó eredményét, legfőbb félelmük az, hogy
Kína az orosz fél fegyveres támogatásáról dönt, ezzel új lendületet adva az Ukrajnában zajló harcoknak.
Közben azonban pozitívabb szcenáriók is felmerültek, igaz, hogy főleg Ukrajnában. Például Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerint az ukrajnai háború befejezésére kidolgozott kínai béketerv megvalósulásához Oroszországnak vagy kapitulálnia kell, vagy ki kell vonnia csapatait Ukrajna területéről, legalábbis erről írt a Twitteren.
Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő pedig az Ukrajinszka Pravda hírportálon megjelent kommentárjában mutatott rá, hogy
Kijev szoros figyelemmel kíséri a kínai elnök oroszországi látogatását.
Mint mondta, arra számítanak, hogy Peking felhasználja Moszkvával szembeni befolyását, és rákényszeríti az Ukrajna elleni agressziós háború leállítására.
Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy ha lesznek is nézeteltérések a két vezető között, abból semmi sem szivárog ki a nyilvánosság elé, hiszen mindketten tudatában vannak, hogy
országaik rendkívüli módon egymásra utaltak.
Elég, ha csupán a gazdasági kapcsolatokat vesszük alapul. Miután a nyugati közösség szankciós politikát vezetett be Oroszországgal szemben, még az eddigieknél is jobban megnőtt a kínai vásárlások jelentősége, legyen szó akár kőolajról vagy földgázról.
Moszkva számára stabil piacot jelent a Középső Birodalom, Kína pedig örömmel fogadja az olcsón ölébe hulló energiahordozókat, amelyekre a járvány miatt elrendelt zárlatok feloldását követően nagyobb szüksége van, mint valaha.
