Az árak esnek, a kereslet élénkül – így szól az egyik legalapvetőbb, legegyszerűbb közgazdaság-tudományi összefüggés. A könnyen megérthető folyamattal önmagában még nem is lenne probléma, de most egy olyan nyersanyag iránt nő a kereslet, amit bizony nem tud könnyen pótolni Európa – az orosz gázimport elengedése ugyanis energiaválsághoz vezetett. Persze mindenki örömmel nyugtázza, hogy a pici gázárak az ukrajnai háború megkezdése előtti szintre estek, de a gyeplőt nem szabad elengedni, továbbra is indokolt a takarékosság. Immár a felhívást az iparnak kell jobban megfogadnia, az európai lakosság gázfogyasztása tavasszal-nyáron a téli töredéke, noha az áramtermelésben is fontos szerepet játszik a gáz.
Ha viszont az európai ipar felpörgeti a fogyasztást, az akár megnehezítheti a gáztárolók nyári-őszi újratöltését, ami amúgy is gyenge lábakon áll
– írja a Bloomberg. Elsősorban az olajfinomítókkal van baj: ezen létesítményeket ugyanis viszonylag egyszerű átállítani gázfelhasználásra – a vezetőik pedig érthető okokból kihasználják az „olcsó” gáz időszakát.
Hollandia, Spanyolország és Franciaország a fő bűnös
A holland kőolajszektorban idén ezen a héten mérték a legnagyobb megugrást, míg a francia és spanyol gázhálózati adatok erős februári fogyasztásnövekedésre utalnak. Ugyan Európa átvészelte az idei telet orosz gáz nélkül, de ebben a cseppfolyósföldgáz- (LNG) vásárlások és -terminálépítések mellett a rendkívül enyhe tél is segített.
Továbbra is nyitott kérdés tehát, hogy miképpen tud felkészülni az öreg kontinens a következő télre, és az élénkülő kereslet mennyire hajtja fel a gáz árát a mostani megawattóránkénti 40 euró körüli szintről.
A svéd SEB AB 100 eurós átlagos gázárral és csökkenő készletekkel számol.
Néhány iparág a gázról áttért az olajra tavaly, idén szintén hamar reagáltak – ismét gázt használnak, ami növeli a keresletet
– mondta Patrik Pouyanne, a TotalEnergies SE vezérigazgatója.
Az Energy Aspects szerint a finomítók mellett a petrolkémiai üzemek lesznek a sorban a következők, ugyanis áram- és hőtermelésüket könnyen fedezhetik ismét gázból. A tanácsadó cég véleménye szerint azonban a többi iparág kevésbé tud gyorsan alkalmazkodni.
Tavalyi válság – idei növekedés
2022 augusztusában rekordszintre nőttek a gázárak, a spanyolországi fogyasztás szeptemberben 40 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai is beszédesek: az IEA szerint tavaly
az összes európai gázfelhasználás 20 százalékkal volt kevesebb, mint 2021-ben. Idénre az ipar keresletének 10 százalékos növekedését várják.
Az jelen pillanatban nagy kérdés, hogy ez a növekedés mennyire dobja majd meg a piaci gázárat.
Az augusztus végi, megawattóránkénti 340 euró feletti csúcsról a benchmark holland gázpiaci határidős jegyzések körülbelül 90 százalékot estek.
Februárban a spanyol finomítók felhasználása 8,1 százalékkal nőtt, ami hozzájárult ahhoz, hogy az ipar összesített visszaesése 9,5 százalékra csökkenjen az egy évvel korábbihoz képest
– közölte a spanyol hálózatüzemeltető, az Enagas SA.
Az alacsonyabb energiaköltségek – esetleg a kínai újranyitásból fakadó kereslet növekedésével együtt – azt jelentik, hogy az ipari termelés várhatóan pozitívan járul hozzá az euróövezet növekedéséhez ebben az évben
– adott hangot optimista véleményének Maeva Cousin, a Bloomberg Economics vezető euróövezeti közgazdásza. A fellendülés ütemét azonban különbözőképpen ítélik meg: míg a Goldman azzal számol, hogy már e hónap végére felgyorsul a termelés, az Energy Aspects szerint több időre van szükség a felpörgéshez.
Homályos jövő
Akár örökre kieshet a gázkereslet egy része, még mindig bőven történelmi átlag felett vannak a gázárak, ami miatt a gyárak keresik az olcsóbb energiát biztosító országokat.
A BASF, a Dow és a Lanxess
vegyipari cég munkahelyek ezreinek megszüntetésére és a befektetései Németországból való elmenekítésére készül, mert nem számít arra, hogy Berlin megbízhatóan biztosítja majd a szükséges energiát megfizethető, azaz a hajdani orosz gáz árához közelítő tarifán.
Erre a trendre utal a VCI német vegyipari szövetség év eleji felmérése is. Eszerint a cégek fele tervezi a beruházások visszafogását a magas energiaköltségek miatt.
A termelés valószínűleg hasonló értékekkel és politikai rendszerrel rendelkező országokba tolódik el – mondta Oliver Wojahn, az Alsterresearch AG elemzője. A VCI havi jelentése viszont már egy árnyalattal kedvezőbb képet fest: Németország harmadik legnagyobb iparágában némilag javultak a kilátások, a magas energiaárak miatti mélypontról elmozdult a szektor, ám a pandémia utáni erőteljes felíveléshez hasonló nem várható.
