„A kereskedelmi és iparkamara éleslátása nyolc évvel megelőzte a politikai éleslátást: Magyarország a keleti és nyugati üzletek találkozási pontjává vált. Ez a politika a garancia a hosszú távú stabil növekedésre, ez adja a védettséget a bizonytalansággal szemben. Én ezt a magyar gazdaság életbiztosításának tekintem” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Fókuszban a külpiacok című külgazdasági évnyitó konferencián.
Megismételte a múlt heti gazdasági évnyitón már elmondott véleményét, miszerint az orosz–ukrán háború árnyékában a legnagyobb világgazdasági veszély a blokkosodás, ami szerinte nem inspiráció nélküli és feltétlenül veszélyes törekvés.
A kínai kapcsolatok elvágása lenne a kiütés
Az Oroszország elleni szankciókkal sok köteléket elvágtak, kiütve az európai növekedés egyik alapját, és ha az európai–kínai kapcsolatokat is elvágnák, az lenne a teljes kiütés, hiszen 870 milliárd eurónyi kereskedelemről van szó
– folytatta, majd felvázolta a közeljövő legfontosabb teendőit:
- az támogatása;
- a Magyarországra irányuló beruházások támogatása;
- a magyar vállalati kifektetések folytatása és támogatása;
- a nemzetközi energiapiacoktól való nagyobb függetlenség elősegítése az atomenergiára koncentrálva.
A háború eszkalációja is minket fenyeget
Előadásában részletesen elemezte, hogy gyakorlatilag három év alatt kétszer állt fejre a világgazdaság, méghozzá teljesen eltérő okokból, ami majdhogynem példátlan a világtörténelemben. A koronavírus-járványban és a háborúban az emberélet-veszteség mellett nagy súlyú a gazdasági hatás is, ezek nyomán korábban alapvetésnek tartott gazdasági elvek dőltek meg. Véleménye szerint az válaszai csak rontottak a helyzeten.
A legnagyobb brüsszeli hibák egyike, hogy elfogadtuk az amerikaiak versenyre felhívását, hogy ki tud többet segíteni Ukrajnának
– folytatta Szijjártó Péter, kifejtve, hogy a világ első számú katonai szuperhatalmával versenyre kelni logikátlan, és Brüsszelben nem kalkulálták be, hogy a háború Európában zajlik, ezért mi sokkal nagyobb árat fizetünk. Ráadásul, mivel az eszkaláció földrajzi alapú, ez is minket fenyeget hatványozottan.
Lovas kocsikkal egyenértékű nyugati kasztnik
A külgazdasági és külügyminiszter a mindenféle bizonytalanság között az egyetlen állandónak az autóipar átalakulását jelölte meg, hiszen 2035-től Európa is végleg átáll a belső égésű motorokról az elektromos hajtásláncokra. Ehhez kapcsolódva rögzítette, hogy a világon mindössze három ország, Kína, Németország és Magyarország mondhatja el magáról, hogy a három német prémiumautó-gyártó saját gyárral rendelkezik nála, mi pedig a hét legnagyobb akkumulátorgyárból is hárommal.
„A keleti akkuk nélkül a nyugati autók a lovas kocsikkal egyenértékűek” – jegyezte meg Szijjártó Péter, hangsúlyozva: nem az a kérdés, hogy ezek a gyárak megépülnek-e, hanem az, hogy hol, és fontos eredménynek tartja, hogy jelenleg nálunk van a világ negyedik legnagyobb akkumulátorkapacitása.