A fa formálisan megújuló energiaforrás, mégsem elsősorban a fára gondolunk, amikor környezetkárosítás nélküli energiatermelésről van szó. A fát mégis sok országban, sőt uniós szinten is elfogadták – ahogyan a jobban hangzó, biomasszává varázsolt állapotát is – megújuló energiahordozónak, mivel újratelepíthető, és mert így sokkal szebbek a tagállamok energiamixének statisztikái.

Oda-vissza érvek ütköznek a fatüzelés esetleges növelése kapcsán.
Fotó: Csapó Balázs / Kisalföld

Lássuk, miből élünk!

Mivel az veszélye, illetve az Ukrajnában folyó háború miatt Európa-szerte céllá vált az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés, a földrészen újból felmérik a rendelkezésre álló tűzifakészlet mint megújuló energiaforrás nagyságát. Ám hevesebbé vált a fatüzelés növelésének ellenzőivel folyó vita is. A témában a Deutsche Welle (DW.com) által készített összeállítás idézi a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megállapítását, amely szerint csak azért lettek olyan jók a zöldenergia felhasználására vonatkozó 2022-es statisztikák, mert a számokat felturbózták az energiabiztonság fokozására irányuló, széles körben elterjedt ajánlatok. E számok alapján az uniós parlamenti képviselők remélik, hogy a megújuló energiaforrások részarányának az eddiginél gyorsabb növelésével 2030-ra zöld lehet a blokk energiafogyasztásának a 45 százaléka.

Szép zöldstatisztikák

Ám a lap arra is rámutat, hogy miközben megújulón inkább szélerőműveket és napelemeket értünk, az Európai Bizottság adataiból az derül ki, hogy a biomassza teszi ki az EU megújuló energiaforrásainak 60 százalékát. A biomassza a tűzifa mellett más növényi, illetve szerves anyagot is tartalmaz. A 2021-es magyarországi arány egyébként 68,2 százalék volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, sőt, 2019-ben még 73 százalék. A fatüzelés ellenzőinek egyik csoportja az erdőkért aggódik, nem hagyva magát megnyugtatni az újratelepítésre vonatkozó adatokkal, a másik pedig a biomassza-tüzeléssel járó károsanyag-kibocsátást kifogásolja. Az EU azért tekinti hivatalosan a fát és más biomasszát szén-dioxid-semlegesnek – ami nem azonos a kibocsátásmentességgel –, mert az égetéssel kibocsátott szén-dioxidot utóbb több fa fogja visszanyelni. A környezeti ártalmak kapcsán a DW idézi Martin Pigeont, egy brüsszeli erdővédelmi kampánycsoport munkatársát, 

aki őrültségnek nevezi a fatüzelésnek még bizonyos feltételek (főként újratelepítés) melletti uniós támogatását is, hiszen „az uniós polgárok az energiavállalatoknak fizetnek azért, hogy erdőket égessenek az éghajlati és biodiverzitási válság közepette”.

 Vele szemben a brüsszeli Bioenergy Europe nonprofit szervezet –, amely több mint 150 energiaipari vállalatot és 40 egyesületet képvisel – illetékese a DW-nek azt hangsúlyozta, hogy a felelősen beszerzett biomassza „létfontosságú az EU zöldátmenetéhez, különösen a megújuló hő biztosításában”.

Erdőirtás helyett fűrészport

Előrelépésnek ígérkezik, hogy az Európai Parlament korlátozni akarja a közvetlenül az erdőkből származó fa tüzelésének támogatását, amit ehelyett a másodlagos fatermékekre, például a fűrészporra korlátozna. Azt is szeretné, ha fokozatosan csökkenne az a famennyiség, amely beleszámít az EU megújulóenergia-céljainak teljesítésébe.

Magyarországon a szilárd biomassza legnagyobb részét, 91 százalékát fűtésre használják, a többit áramtermelésre a MEKH adataira is támaszkodó WWF-összeállítás szerint. A 2019-es állapot alapján két erőmű összesen 59 megawatt áramtermelő teljesítménnyel kizárólag biomasszát, míg öt erőmű, együtt 324 megawatt beépített kapacitással, biomasszát és szenet egyszerre használt.

A Magyarországon eladott tűzifa mennyisége
 

Ugyanabban az évben hét távfűtő rendszer 124 megawattnyi hőt állított elő kizárólag biomasszából, és további 13 891 megawattnyit úgy, hogy a biomasszát másodlagos tüzelőanyagként vetette be a földgáz vagy a szén mellett. A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es gyűjtéséből az derült ki, hogy 605 ezer háztartás használt egyszerre földgázt és biomasszát fűtésre. Jókora különbségek vannak a részben és a kizárólag fát tüzelő háztartások területi elhelyezkedése között, továbbá az is kiderült, hogy az elmaradott vidéki térségekben a tűzifaégetés sokszor együtt jár a tüzelőberendezések és az otthonok rossz energiahatékonyságával, valamint az energiaszegénységgel.