A tavalyi év nem az expanzióról szólt a világ takarmánygyártásában, hiszen az összesen előállított 1,266 milliárd tonna táp 5,4 millió tonnával, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben volt – mondta egy nemrég tartott előadásában Kulik Zoltán, a takarmánygyártó és forgalmazó Vitafort vezetője. Ez önmagában nem jelentős, de ha csak Európát nézzük, itt volt magasan a legnagyobb a csökkenés: közel 13 millió tonnával, 4,7 százalékkal gyártottak kevesebbet, valamivel több mint 261 millió tonnát.
Fotó: Unger Tamás / Vas Népe
Az európai helyzet a tetemes mértékű állománycsökkenésből következik, ami egyébként Magyarországra is jellemző volt tavaly. A baj mértékét jelzi, hogy
nem csupán a takarmánygyártás volumene csökkent, hanem sorra szűnnek meg takarmánygyárak is: 6 százalékuk hagyott fel a termeléssel, így több mint 400-zal csökkent az Európában működő és gyártó takarmánykeverők száma.
Állatfajokra vetítve a globális takarmánypiac szűkülését, az látható, hogy a legnagyobb csökkenés a sertéstápoknál volt, ebből tavaly közel tízmillió tonnával kevesebbet állítottak elő 2021-hez képest, míg a baromfi- és brojlerhizlaláshoz szükséges takarmányok mennyisége 5 millió tonnával nőtt – főként Ázsiában és Észak-Amerikában. A sertéstakarmányok előállításának csökkenése Európában volt a legnagyobb mértékű, 6,75 millió tonna. A leginkább növekvő szegmens a pet-food, vagyis a házikedvenceknek szánt eledelek gyártása, itt globálisan 7,2 százalékos volt a bővülés.
Nagyot bukott az árfolyamon, de sokat nyert a kisállatokon a Mars MagyarországIdén nem vett ki osztalékot a holland tulajdonos. |
Az állatállomány csökkenésében Magyarország nem lóg ki az európai trendből: a sertésállomány két év alatt 10 százalékkal lett alacsonyabb, a madárinfluenza pedig tavaly 9 százalékos visszaesést okozott a baromfilétszámban, amit a hazai takarmánygyártók is megszenvedtek.
A gabonaárak emelkedése azt okozta, hogy míg 2019–2020-ban a magyar takarmányipar által kibocsátott termékek értéke 270 milliárd forint volt, ez fölszökött 670-680 milliárdra,
az utóbbi hónapokban tapasztalt áresés azonban ebből elvisz mintegy 40 százalékot, azaz 260-270 milliárd forintot.
A gabonapiaci árcsökkenés a harmadik negyedévben már az állattenyésztők önköltségében is jól észrevehető lesz – vetítette előre. Jelenleg például a tej egy kilogrammra vetített átlagos önköltsége 180-190 forint körül van – igaz, ez széles spektrumban, 170 és 210 forint között mozog. Azt várják, hogy a július eleje és szeptember vége közötti időszakban, amikor az új kukorica még nincs beárazva a takarmányban, de a búza, az árpa, valamint a tömegtakarmányok (szilázsok és szenázsok) már bejöttek, Kulik Zoltán szerint 30 forintos önköltségcsökkenés várható a tejtermelőknél.
Az egy kiló élő sertésre számított 730 forintos önköltség csökkenése akár a 90-100 forintot is elérheti, míg a baromfinál a mostani 510-520 forint eshet vissza 461-re – amiben az újkukorica ára még nincs benne.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb adatai szerint a takarmánybúza ára 49 százalékkal, a takarmánykukoricáé pedig 34 százalékkal volt alacsonyabb május utolsó hetében, mint egy évvel korábban. A piacról az AKI által közölt áraknál alacsonyabbakról érkeznek hírek, így például az intézet adatai szerinti 68,1 ezer forintos tonnánkénti takarmánybúzaár sok beszámoló szerint már 60 ezer forint alá süllyedt.
Robbanásközeli állapotban a gabonapiacFőleg a kisebb termelőket fenyegeti, hogy a nyakukon marad a búza. |
Az eddigi tapasztalatok szerint az alacsony gabonaár a takarmánygyártók számára volumenben is forgalomcsökkenést jelent, amit Kulik Zoltán azzal magyarázott, hogy magasabb áron szívesebben adják el a gazdálkodók a terményeiket és vásárolnak vissza tápot, az olcsó gabonát viszont inkább tárolják. (Persze az idei szezon annyiban más lesz, hogy a termelők inkább szabadulni szeretnének majd a gabonájuktól.)
