A kanizsai HSMK kiállítása a művek közötti párbeszédre épít

Az eseményen elhangzott: Becskei Andor és Gál Barbara 2017-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Andor vajdasági magyar, Barbara zalai születésű. Három éve, 2020 nyarán költöztek Magyarszerdahelyre, azóta tagjai a Kanizsai Képző- és Iparművészek Egyesületének is. Tízéves együttműködésük alatt hasonló irányvonalak mentén kerestek válaszokat kisebb és nagyobb kérdésekre a képzőművészetben és az életben egyaránt. Az útkeresés és a kettejük közti csendes diskurzus vizuális lenyomata az Epigramma című kiállítás. Az összefűződő szobrok, grafikák és fotók olyanok, akár a rövid, tömör epigrammák. Ezen „költemények” elő- és utótagjaiban felfedezhető párhuzam, párbeszéd, közös pont, egy kérdés vagy épp egy felelet.

A megnyitón Balogh László polgármester beszédében elmondta:  Gál Barbara a megőrzendőt keresi a pillanatnyi múlandóban, a kompromisszumot az ellentétben, a finomságot a keménységben. Míg Becskei Andor a 3 dimenzióba tör és nyúlik bele szilárd és szigorú ipari, olykor a rozsda rétegét hordozó munkáival, melyek ezáltal az anyag keménységét és ellenállóképességét láttatják. Két eltérő világ, dimenzió, egyéniség. Mégis egy alkotóközösséget, egy otthont, egy párt alkotnak.

Erről beszélt Pisnjak Atilla művészettörténész is. Szerinte a két művész merőben más műfajban és technikában alkot, ennek ellenére mindkettejük munkájában tetten érhető a másik megnyilvánulása.

– Az április 28-ig látható kiállítás a művek közötti párbeszédre épít, amelyben felsejlik az alkotók közötti viszony – fogalmazott. – Barbara a valóság egyik szeletét igyekszik kiragadni a saját kontextusából, majd újraértelmezve más jelentéssel ruházza fel. Andor az ipari termékeket a természetbe kívánja visszavezetni úgy, hogy organikus formába önti az anyagot. Ők ketten a múlandóságot ábrázolják, de nem melankolikus módon, hanem természetes jelenségként.